Új időszak kezdődött

Új időszak vette kezdetét, olyan, melynek egyre növekedő erővel folytatódnia kell.

Egyre többen értik meg a Magyarországon a köpönyegforgatás („rendszerváltás”) óta felemelkedett hatalmi elit gazságait, s egyre többen látnak mögé az eseményeknek. Erősödik a folyamat, olyannyira, hogy már a hazaáruló média is említést tesz róla.

Képviselők lettek megfenyegetve az elmúlt időszakban, különösen a vagyontörvény óta. Ebben még nincs semmi rendkívüli, a haladás abban mutatkozik meg, hogy a szemellenző immár egyre többekről lehullt, rájöttek, itt nem csak a jelenlegi kormány, vagy egyetlen személy a bűnös, hanem a hatalmi elit.

Ennek nyomán „ellenzéki” képviselők is kaptak fenyegetést. Egyre többeknek van elege az elhatárolódásaikból, a cinkosságból, a közösen megszavazott országrombolásból, az ötpárti egyetértésből.

A Cion bölcseinek jegyzőkönyve szerint:

„Egy nap majd rájöttök, hogy mindkét oldalon mi vagyunk…”

Szóról-szóra igaz. Mert mit tettek ezek a nagy ellenzékiek?

Ugyanúgy rombolták az országot, mint a többi, mert mindazon semmirekellő pártok, melyek jelenleg a cirkusszá alázott Parlamentben ülnek voltak már kormányon. Nem egy-két ember hibája mindaz, mely most folyik, vagy egyes pártoké, hanem mindenkié, aki ezen pártoknak tagja, vagy tagja volt, minden egyes politikusé, aki a nép helyett a saját, a mögötte álló hatalmi elit, vagy idegenek érdekét képviseli, s a Parlamentbe, ha egyáltalán bejár, akkor is csak szemetelni. Látszólag a másikra támadnak, de mindig és mindenkor egyet tudnak érteni, mikor eljön a döntő pillanat. Nem, soha nem a nyilvánosság előtt, ott mocskolják a másikat, de mikor szavazni kell a kezek már az ország érdekével ellentétes gombon nyugszanak! Ha egy törvényt nem lehet leszavazni, mert nincs meg hozzá a kellő mandátum, de van lehetőség rá, hogy egy kivonulással határozatképtelenné váljon a Parlament, akkor azt kellene tenni, de mégsem akkor teszik. Kivonulnak akkor, ha a kormány el tudja fogadtatni pusztán a saját szavazataira támaszkodva, s aztán mártírként állnak elő, hogy ők bizony ellene voltak.

Manipulálják a népet, hogy az azt higgye majd a pártok megoldják. Valamit támogatnak, vagy ellene vannak, képesek elhitetni, még akkor is, ha csupán az ellenkezője igaz.

Gusztustalan tetteket hajtanak végre, s engem nem tud érdekelni, hogy egy Furcsány Nyerenc, vagy egy Zorbán Viktoriánus kezdi el mondani a sok-sok drága öltönye közül valamelyikbe bújva, a háta mögött jövedelmező cégek tömegével, s hirtelen meggazdagodott családtagokkal, hogy ő mennyire szívén viseli azt, ha alacsonyak a fizetések.

Nem az ő fizetésük alacsony, a Parlament mindig megszavazza magának a fizetésemeléseket, bizottságosdi játékba kezdenek, egyrészt azért, hogy meglegyenek a látszatintézkedések, másrészt, mert ezzel is kiegészítik zsíros jövedelmüket. Drága luxusautókkal járnak, milliós benzin, utazási, és étkezési támogatással. Kaviárt zabálnak a villáikban, miközben a beszédeiket magolják, s nemhogy hagyják szenvedni a népet, hanem egyre több és több bőrt akarnak lehúzni minden tisztességes emberről!

Nem bírom, mondják egyesek. Öngyilkosok lesznek, nem vállalnak gyermeket, hiteleket vesznek fel.

Nem értitek, azt akarják, hogy ne bírjuk!

Túléljük, mondják ők, ez alatt azt értik, hogy majd ők túlélik!

Túlélik, bizony, mert az ő gyerekeik milliós kiadású, biztonsági őrökkel védett alapítványi iskolákba járnak, bioélelmiszert esznek, és kedvükre sportolhatnak!

Ezzel szemben, egy tisztességes ember, aki a rendszerváltásnak nevezett bohózat és az azt követő országrablás (privatizáció a hivatalos megfogalmazása) folyamatában nem vett részt, - mert nem volt hozzá gyomra, hogy nemzettársait rabolja ki, nyűglődik, örül, ha a legolcsóbb élelmiszereket megveheti, és beszerezheti gyermekének a tankönyveket.

Hol baloldali egy kormány, mely mindezt megengedi? Kommunista, aligha, azok is sok gaztettet csináltak, de a miniszterelnök szavaival élve: „ilyen böszmeséget” nem. Nem véletlenül mozgolódnak egyre nyíltabban a kommunisták, az igazi kommunisták, akik annak vallják magukat amik, és úgy is cselekednek, szemben mindazokkal, akik szocialistának vallják magukat, miközben újkapitalisták, egy pénz és erkölcstelenség központú, erőszakos törpepárt kezében, mely játék babaként irányítja őket!

Hol lenne jobboldali egy olyan ellenzék, melynél a tulipán volt az egyik legnagyobb privatizáló, mely gondoskodott róla, hogy mindenki megszedje magát a kondér közelében, s a pénz útján szerzett kapcsolatok által szégyenszemre visszatérjen egy köpönyegforgatás után államvezető pártként? Hol jobboldali a Zsidesz, mikor az egyik legnagyobb szorgalmazója volt a Honvédség leépítésének, hogy a haza védelem nélkül maradjon, s aki egy maffiózó belügyminisztert adott az országnak, mely folytatta a rendőrség szétrombolását, hogy a bűnözők megúszhassák?

Mindegyik ugyanaz, teljesen mindegy, mely színt választja magának, ők a politikai elit, akik birkává tették a magyar nép nagyobbik részét, s elhitették, hogy jót akarnak, holott csak romboltak, raboltak, ellehetetlenítettek.

Mögöttük áll a szintén újkapitalista, dúsgazdag lobbi, a hatalmi elit más tagjai, akik bár kevésbé látszanak, mégis léteznek. Mindenütt jelen vannak, holott feleslegesek. A nép gennyládák nélkül tud igazán boldogulni. A népnyúzó öltönyös terroristák bűnhődni fognak, mert bűnösök!

Mert mi lenne, ha csak a kormány változna?

Más színben folyna mindez tovább, semmi több, igaz ez akkor, ha egy valóban a hazát és a magyarságot képviselő párt jelenne meg az országban, mert hazaárulók mellett ülne a Parlamentben. Mellesleg be sem kerülhetne, ha nem az újkapitalista lobbit képviselné, mert a kampányokhoz, országos rendszerekhez pénz kell, amit ezek a kaviárzabálók adnak.

Mi lenne, ha csak a politikai hatalmi elit lenne kivégezve?

Változás, az biztos, aztán szépen lassan ismét előszivárognak a gennyládák, az új generáció, mert pénzre és gazdag kapcsolatokra éhes személyek mindig vannak.

A teljes hatalmi elitet kell tehát elsöpörni, mindenestül,

Megérdemelt helyükön kell végezzék: a lámpavasakon!

S akkor visszavesszük mindazt, mit elraboltak a magyarságtól.

Csakis ekkor érhetők el az igazi változások,

Az Ősi Hon visszaállítása,

Melyet a nemzetet szolgáló, igaz hazafiak vezetnek!