Bebetonozás már nem csak a felsőoktatásban

Az utóbbi évek alatt megtudhattuk, hogy a hatalom bebetonozza magát. Elsőként ez a Parlamenttel, pártfinanszírozással és más hasonlókkal kapcsolatban volt érezhető, de megemlíthetjük a választási rendszert is, mely alapja volt annak, hogy a változtatások után, már csak a jelenleg is a Parlamentben lévő pártok lehessenek az egykor szebb napokat látott házban, más oda ne „furakodhasson” be.

Ahogy hallani, manapság megint meg akarják emelni a pártok (persze csak a Parlamentben jelenleg is ott lévő pártok) finanszírozását a szokásos és választási pénzek terén is. Akárcsak a képviselők fizetését, no igen, ebben a pontban egyet fognak érteni, ahogy az lenni szokott.

Ahhoz, hogy megérthessük a miértet, először nem árt néhány dolgot megvilágítani, hogy jobban érthetővé váljon ezáltal a cím.

A már régen elkezdődött privatizáció és liberalizáció, - szinonimáik közé tartozik a szabadrablás, korrupció, stb… - miatt az ország vagyonát szabályosan elverték, ezen túl a kedvezőtlen hitelek nyakló nélküli felvételével sikerült jelentősen bővíteni a nem is termelő adósságállományt.

Ezeken túl a fogyasztói társadalom gondos alakításával, továbbá a tudatosan előidézett munkanélküliséggel elérték, hogy a lakosság szintén jelentősen eladósodjon, elszegényedjen.

A módszerváltás óta megvalósult, vagy legalábbis félig megvalósult reformok egyre határozottabban úgy tűnik, hogy nem voltak mások, mint a tudatos elszegényítés, és ezzel együtt a nemzet elsorvasztásának programpontjai.

Ám mivel a világ kellőképp bonyolult, így a helyzet még önmagától is javulhat, bizonyos ellenintézkedések esetén is. Ezért az okosok tisztában vannak vele, a helyzetet be kell betonozni, anélkül nem lehetséges tartósan fenntartani.

Mivel sejtem, hogy ez többek számára nem elég világos, így élek néhány példával, s azok magyarázatával a könnyebb megérthetőség végett.

Felsőoktatás:

Sokak számára eddig sem volt éppen könnyű anyagilag kibírni ezen időszakot. Most, amennyiben megvalósul a tandíjtervezet, úgy viszont sokak számára egyenesen elérhetetlen lesz, hiszen a legtöbbek számára nem teljesíthető évi több százezer, vagy épp millió Forint kifizetése, pusztán az oktatásért, s akkor még nem beszéltünk a járulékos költségekről, mint a jegyzetek, megemelkedett utazási költségek, vagy épp lakhatás…

Mit eredményez az, ha vagyoni alapon elkülönül a társadalom?

Természetesen a szegényebb rétegek elvágását a felemelkedés lehetőségétől, melyet tanulás, s pl. nem bűnözés útján szeretnének elérni. Továbbá a gazdag réteg bebetonozását emelkedett vagyoni helyzetébe, sőt, bővítést, lévén, ha kevesebb az adott irányban szakképzett réteg, akkor hiány van belőle, ha pedig hiány van, akkor a munkáltató kénytelen jobb körülményeket és magasabb fizetést kínálni mindazoknak, akik ezen kevesek közé tartoznak, lévén különben ő marad hoppon. Ezzel járulékosan értelemszerű, hogy a szegényebb rétegekhez tartozók, akik kénytelenek sokan menni hasonló képzésre, s tesznek szert ez által olyan végzettségre, melyből túlkínálat van a munkaadók felé, rosszabb körülmények között lesznek kénytelenek dolgozni, lévén a munkáltatónak nem érdeke, hogy megtartson egy elégedetlen munkást, aki panaszkodik a rossz körülményekre, alacsony fizetésekre, hanem inkább felvesz helyette egy másikat, aki kapva kap az alkalmon. Jelentkező tehát bőven lesz (s már manapság is van) szinte minden betöltött helyre.

Most ehhez hasonlóra készülnek már a középiskolások irányában is, mivel felvetődött az, hogy eltörlik a szabad iskolaválasztás jogát. Ugye az indok elvileg az, hogy így próbálja a kormány megóvni a kisebb települések iskoláit a tönkremeneteltől.

Valójában persze egészen mást takar mindez.

Akkor, ha a környék iskoláskorú tanulói kötelesek egy adott iskolába járni, már el lettek vágva számtalan lehetőségtől. Saját területükbe és társadalmi helyzetükbe lehetnek bebetonozva, amennyiben a hatalmasok úgy kívánják. Ha valahol kevesebb a tanuló, akkor ugyebár a fejkvótából kevesebb pénz kerül az adott iskolához, így kevesebb pénze lesz az intézménynek felújításokra, fejlesztésekre, az oktatás színvonalának emelésére.

Hátrányt jelent ugyan mindez, de sok intézménynek, az ott tanulóknak, sőt olykor még az önkormányzatok is hajlandóak vállalni mindezt, azért, hogy legalább egy saját iskolájuk legyen, s az ottani gyermekek saját községükben tudjanak tanulni ez különösen az 5.000 fő alatti lakosú településeken van így. Ugye ennek nyomán a tanulóknak nem kell utazniuk egy távolabbi településre, amely egyrészt idő és kényelmetlenség, másrészt további anyagi terheket jelent a családoknak. (Csak csendesen jegyzem meg, a környezetvédelmi szempontokat nem szokták megemlíteni, holott jelen van, elvégre az utazás környezetszennyezéssel jár.) Továbbá természetesen több munkahely lesz az adott településen, már csak az oktatási dolgozók miatt is, de mellettük még ott vannak azon személyek, akik szintén felelősek a működésért, mint pl. takarítók, konyhások, karbantartók (már ahol vannak), stb…

Tehát a kistelepülésekkel kapcsolatban még előnyös is lehetne mindez, de egy olyan város esetében, ahol van több, mint 5 iskola, már kevésbé. Ott már élesen különválnak a nagyobb gyermekszámmal rendelkező városrészek, és azok, ahol nagyrészt idősebbek élnek. Másrészt ez csak egyik része az ügynek. Azt sem kell elfelejteni ugyanis, hogy gyakorlatilag mindenhol vannak gazdagabb és szegényebb városrészek. Jelenleg sem összehasonlítható egy VIII. kerületben, és egy I. kerületben lévő iskola, de, amennyiben megtörténik a bebetonozás, úgy tovább fognak nőni ezen különbségek.

A tervezet lényege tehát nem egyéb, mint, hogy azzal szemben, hogy most még „csak” a felsőoktatás esetén van jelen a lehetőségek csökkentése, az öltönyös terroristák el akarják érni az intézkedések összességével, köztük a jelenleg tárgyalttal a kasztrendszer újraalakítását.

Tehát valaki egy adott környezetbe születik, akkor ott is nőjön fel, a lehető legkevesebb lehetősége legyen a továbbjutásra, az onnan való kitörésre.

Összességében a tervezet egyenértékű azzal, hogy aki szolgának születik – a hatalom szerint – az maradjon is az, míg aki gazdag „nemesnek” az ne legyen onnan elmozdítható.

Babilon5